Johannis feladta

Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere hétfőn a televízió nyilvánossága előtt jelentette be, hogy már nem kíván Románia miniszterelnöke lenni.

A németajkú polgármester miniszterelnöki jelölését Mircea Geoana Szociáldemokrata Pártja (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatta, számítva arra, hogy Geoana nyeri az elnökválasztást. A csaknem végleges hivatalos eredmények szerint azonban Traian Basescu eddigi államfő áll nyerésre. Johannis kijelentette: már nem akar Bukarestbe utazni, hogy a szociáldemokraták és a liberálisok vezetőivel tárgyaljon. Mint fogalmazott, abban az esetben sem érdekelné már a kormányfői poszt, ha azt netán Traian Basescu ajánlaná fel neki.

Ez utóbbi kijelentés ki nem mondott utalás Basescu néhány nappal ezelőtti megnyilatkozására. Akkor az államfő kifejtette: neki nem Johannis személyével van baja, hanem a mögötte álló koalícióval. Ez a mondat azt az eshetőséget látszott előrevetíteni, hogy Basescu választási győzelme esetén akár kormányalakítási megbízást is adhat Nagyszeben polgármesterének, akit a korábbi hetekben viszont elutasított. A kormányválság ugyanis azért nem oldódott meg eddig, mert a Johannist támogató, 65 százalékos parlamenti többséget élvező három párt ragaszkodott a polgármesterhez, Basescu viszont kétszer is másnak adott kormányalakítási megbízást.

A román belpolitika elemzői nem zárták ki annak lehetőségét, hogy Basescu győzelme esetén valóban elfogadná Johannis miniszterelnökségét, ennek ötlete pedig Crin Antonescu PNL-elnöké volt. Ha Basescu új elnöki mandátumot szerezve felkarolná ezt az ötletet, lényegében elfogadná a liberális párt elgondolását.

A parlamenti matematika szabályai szerint egyébként nincs sok lehetőség. Vagy megtörténik, hogy a Basescu mögött álló Demokrata Liberális Párt (PD-L) koalíciót lesz képes alakítani a PNL-lel (nem tudni még, hogy az RMDSZ-nek milyen szerepe lehet), vagy fel kell oszlatni a parlamentet. Általános a vélemény, hogy kisebbségi kormányzásról most már szó sem lehet Romániában, amely számára a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elhalasztotta a hitel harmadik - év végén esedékes - részletének folyósítását, éppen a belpolitikailag ingatag helyzet miatt.

A nemzetközi pénzintézetek és egyéb fórumok részéről egyébként már érkezett jelzés arra vonatkozóan, hogy számukra mindegy is, ki lesz Románia államfője, a belpolitikai stabilitás megteremtése a döntő.